Hófehér és a Vadász - vélemény

Kristen döntött egy merészet és az Alkonyat után ismét egy nagyobb költségvetésű film szerepét vállalta el, melyben a Disney Hófehérkéjét értelmezték újra. Az már az előzetesből kiderült, hogy egy akciódús és drámával telített alkotásra készülhetünk. Az íráshoz szerintem érdemes megemlítenem, hogy én a traileren kívül ismét nem néztem meg semmit a kiadott anyagokból a still-eken kívül, szeretem a mozira tartogatni az élményt. Éljen az eredeti hang és a felirat (na meg a 900. poszt :)), a továbbiakban spoiler-ek.

A film első 5 percében nézhetjük meg az előzményeket, melyet rendkívül jó minőségben, ám német nyelven megnézhettek ITT. A fiatal Hófehért alakító kislány nagyon szép volt és az arca is nagyon hasonlított Kristen-ére (ebben a spot-ban ezt jobban meg is figyelhetitek). Az anyakirálynő halála után az esküvői készülődéskor a Ravenna és Snow között beszélgetést imádtam, én akkor komolyan elhittem, hogy ők ketten akár még jóban is tudtak volna lenni, mert a történet folyamán azért kiderül, hogy van bennük hasonlóság, még ha kevés is. Kíváncsi lettem volna, hogy ők ketten mire vitték volna a birodalmat...

A mellékkarakterek (Vadász, Herceg, törpék) a helyükön voltak, bár Hemsworth akcentusa nekem egy-két helyen túl oroszos volt, de a játékára nem lehet panasz. Bár az kétségtelen, hogy a két nő viszi a hátán a filmet.
A Királynőt sem fogjuk csak gonosz elvetemült picsának titulálni, miután kiderül róla, hogy gyermekkorában katonák szakították el (és ölték meg?) az édesanyját és a családját, aki utolsó ölelésekor egy varázslat átadásával akarja megóvni őt az akkori női lét átlagos sorsától. Ravenna tartani is fogja magát anyja utolsó kéréséhez és megbosszulja őket (érdekes, hogy az angol revenge szó mennyire hasonlít a Ravenna-ra). Charlize egyébként istenien játssza a szerepet, a karakter bár őrült a szó legszorosabb értelmében, de nem ostoba, viszont a szánalomfaktor is jelen van az előbbiekben említettek miatt, illetve nekem vele kapcsolatban 3 jelenet volt kiemelkedő: egyetlen társa a testvére, akit szintén fiatalon tart az erejével, mikor azonban a Vadásznak köszönhetően a halál szélén táncol és a hugához könyörög segítségért, Ravenna már annyira le van gyengülve, hogy nem tudja megmenteni. A második jelenet az, amikor ül az asztalnál, csont és bőr és ahogy nézi magát a tükörben és visszaemlékszik az anyjára, elsírja magát. A harmadik pedig mikor a testvére kifigyeli ahogy áll a teremben és a tükörrel beszélget, azonban a férfi szemszögéből úgy tűnik, hogy a Királynő magában beszél, hisz nincs előtte senki. A varázsereje biztosan megkérdőjelezhetetlen, de lehetséges, hogy vajon a tükrös dolgot csak beképzelte és valójában egy másik személyiségével (skizofrén?) beszélgetett volna?
Rupert Sanders rendező teljesítette a házi feladatot, a látványvilág remekre sikerült, érezni rajta egy-két korábbi film inspiráló hatását (pl. Gus halála után ahogy vonulnak a hegyek között és szól a gyászdal, az egy az egyben Gyűrűk Ura, Gandalf búcsúztatójára emlékeztet képben és hangzásban is), de nem nyúl túlságosan direkt módon, sikerül megtartani egyediségét. A film nagy hibáját a forgatókönyvben, a vágásokban és a játékidőben látom. Hófehérnek alig van 1 sornál több szövege, egyedül az emberek buzdításakor mond el egy rendes monológot, rengeteget vágtak ki a filmből, hogy benne tudjanak maradni a tervezett játékidőben, melynek sajnos az lett az eredménye, hogy az embernek az az érzése, hogy valami hiányzik. A közhelyes egysorosok sajnos nem visznek közelebb egyik karakterhez sem, sokkal nagyobb mélységet lehetett volna adni a történetnek, ha pl. a Vadász-Hófehér között sokkal több a párbeszéd és nem csak abból áll az interakciójuk, hogy folyton rángatják/megmentik egymást.

Úgy érzem a csók(ok)ról is említést kell tennem, hisz a film egyik sarkalatos pontja és láttam, hogy némelyek egy kicsit máshogy látták ezt a részt: miután Hófehér beleharap az almába és meghal, a Herceg (aki ugye gyerekkori játszópajtása és a kastély elhagyásakor sajnos nem tudta kimenteni a lányt a katonáktól) megcsókolja, azonban nem törik meg az átok és a hercegnő továbbra is halott marad. Ennek rendje és módja szerint elviszik a lányt ravatalozóba, ahol miután magára hagyják a részeg Vadász siratja el. Bevallja neki, hogy a meghalt feleségére emlékezteti, akit szintén nem sikerült megmentenie és bármit megadni, hogy ismét vele lehessen, egyikük sem érdemelte meg ezt a sorsot. Búcsúzáskor megcsókolja Hófehért, aki pár perc múlva felébred. Én ezt a részt úgy értelmeztem, hogy azért ébredt fel a Vadász csókjától, mert ő a feleségét látta benne, akibe szerelmes volt, tehát egy szerelmes férfi csókja törte meg a varázst, aki mondjuk nem feltétlen Hófehérbe volt szerelmes. A Herceg szerintem csak sajnálatot érzett iránta és bűntudatot, hogy ismét cserben hagyta a lányt, de azon kívül, hogy kedvelte, nem hiszem, hogy szerelmi érzések is kialakulhattak benne. Hogy Hófehér kit választott volna, azt nem tudnám megmondani, talán egy kicsit jobban a Vadász felé húz a szíve.
Kristen rendben volt, mint Snow White, az akcentus, amiről már annyit hallottunk tényleg hibátlan, mintha nem is a saját hangján beszélne, hihetetlen mennyire megváltozik tőle a hangtónusa. Egy interjúban említette is, hogy mikor játszotta a szerepet akaratlanul is elmélyítette a hangját, az angolok kimért stílusa ösztönözhette erre. Imádtam mikor felemelte a hangját a trollal szemben és mikor beszédet tartott az embereknek, akkor jött elő az igazi harcos, sajnálom, hogy a lovon nem kiabált. Ha már a harciasságról van szó: a sztori szerint a Vadász képezi ki a Királynő ellen, ez sajnos a vágószoba áldozata lett, egyetlen hárító és szúró mozdulatot tanít meg a lánynak, melyet végül sikeresen használ a kellő pillanatban. Egyéb kiképzés vagy jótanács nincs, az udvar ostrománál azért sikerül lekardozni egy-két katonát, majd egy viszonylag látványos ugrás után rögtön a trónterem felé veszi az irányt, hogy beteljesítse a Királynő végzetét. Kicsit elagyabugyálják, ami mondjuk érthető is, hisz elég minimális képzettséggel, de annál nagyobb dühvel és lelkesedéssel ront rá a mostohára... Egyetlen résznél sajnos én is felfedeztem egy Bella-újrahasznosítást, a mérgezett almától való fuldoklás ha nem is erősen, de azért emlékeztetett a vámpírméreg terjedésére az első részből. Ebben részben szerintem a rendező is hibás, hisz ezt biztosan nem csak egy fajta változatban vették fel, biztosan ment ez jobban is.
A promó során volt egy olyan említés, hogy a Királynő és Hófehér elméje valamilyen módon összekapcsolódott, és Hófehér látja azt, amit a Királynő. Én ezt víziók, látomások formájában képzeltem el, aztán ebből sem lett semmi. Ravenna legyőzése után volt egy pillanat, mikor Snow belenézett a tükörbe és mutatták pár másodpercen keresztül, én akkor két dolgot vártam: 1. megjelenik mögötte a Királynő szelleme 2. kiderül, hogy a Királynő átkának megtörésekor lett valami mellékhatás, aminek köszönhetően ő is megszállott lesz valamennyire a szépségnek vagy a tükör mutat neki valamit...

A film összességében helyt áll ott, ahol helyt kell állnia, a játékidő alatt egyszer sem unatkoztam, végig meg tudta tartani a figyelmem. Nyári mozinak abszolút megfelelő, dvd-n beszerzős és újranézős :)

A kiadott tv-spotokban, jelenetekben, előzetesekben rengeteg olyan jelenet, szöveg van, ami végül nem került a filmbe, ebből tervezek csinálni egy bejegyzést a közeljövőben. Ha nekem kellett volna reklámozni a filmet én az alábbi jeleneteket és 2 TV-Spotot választottam volna:

Ebben van az a vers, ami még a film forgatásakor jelent meg:
"Ki leszel hát ha eljő az ellenség? Mikor keselyűk keringnek s leszáll a sötét.
Megbújsz vagy harcba térsz? Szíved üveg vagy tiszta hófehér?"


Ezt a jelenetet én díjra is jelölném, annyira imádom: