Az Interview magazin 40. évfordulójának alkalmából, felkértük a rendező, író és fotós Dennis Hopper-t,—akinek kapcsolata a magazinnal már 4 évtizede tart—hogy vállalja az interjúztató szerepét ehhez a címlaphoz. Jóindulatúan elvállalta. Stewart-al beszélt - aki épp az Eclipse-et forgatja Vancouver-ben - az Ütközések [Hopper] című sorozatáról, Albuquerque-ben, Új- Mexikóban.
DENNIS HOPPER: Mielőtt elkezdenénk, van egy hatéves kislányom, aki éppen megőrül, mert itt vagy a telefon mellett. Odaadhatom neked hogy köszönjön egyet?
KRISTEN STEWART: Igen, persze.
HOPPER: Oké, Galen a neve. [odaadja a telefont]
GALEN HOPPER: Szia!
STEWART: Szia! Hogy vagy?
GALEN: Jól.
STEWART: Nagyon örülök, hogy beszélünk, Galen. [szünet] Hello?
GALEN: Szia!
HOPPER: [elveszi a telefont] Nagyon izgatott.
STEWART: Wow, ettől én is ideges lettem!
HOPPER: Ideges lettél tőle?
STEWART: Igen. Valahogy megfélemlítenek a gyerekek. Nem tudom mit mondjak.
HOPPER: Hát, azért köszi, hogy beszéltél vele. Szóval hogy vagy?
STEWART: Elég jól vagyok. Nem igazán vagyok jó az interjúkban, de ez egy kitüntetés. Az ég szerelmére miért akartad ezt velem csinálni? Fogalmad sincs milyen király érzés ez nekem.
HOPPER: Te egy elég jó színésznő vagy. És a lányom a legnagyobb rajongód, így azt gondoltam, Mi az ördög ? [nevetnek] én sem szoktam ilyet tenni. De nagyon sok mindenen mehetsz keresztül, most hogy a Twilight sikeres lett. Biztos nincs egy perc nyugtod sem.
STEWART: Az a legszomorúbb, hogy azt kell mondjam elég unalmas, mert szó szerint a napokban történő összes beszélgetésem a Twilight-al kezdődik—legyen az olyan, akivel először találkozom vagy olyasvalaki akit már rég láttam. Az első dolog amint mondani akarok nekik az az, hogy “Ez őrület! És mint magán ember, semmit sem tudok csinálni!” De akkor elgondolkodok magamban: az istenit, kussolj már.
HOPPER: [mindketten nevetnek] Tudod, igazán csodálatos az előadásod. Mivel nem tudtad, hogy egy sorozatot csinálsz, amikor az első Twilight filmet készítettétek, voltak nehézségeid az új részekben, hogy újra belebújj a karakter bőrébe?
STEWART: Igazából mindig is érdekelt, hogy hosszabb időn át követhessek egy karaktert, de színészként erre egyetlen lehetőséged a tévé sorozatokban van. De a Twilight sorozat király, mert tudod, hogy mi áll még előtted—az összes könyvet megírták már. És vannak közte szüneteim. Kicsit lehangoló érzés, hogy épp akkor veszítesz el egy karaktert, amikor már kezdenéd igazán megismerni. Általában, a film végére megadatik, hogy teljesen kiismerem az adott személyt, és aztán végeztünk. Valójában ez történt a Twilight forgatásán is, és most újra a New Moon-én is.. Minden alkalommal mikor Bella megváltozik, újra meg kell vele ismerkednem és egy következő szintre vinnem.
HOPPER: Élvezted a dolgot? Vagy úgy érzed, hogy a folytatások miatt nagyobb nyomás van rajtad?
STEWART: Sokkal nagyobb nyomás-szerűséget érzek magamon, mint ami jellemző lenne rám. Általában, ami előrehajt, az a te saját felelősséged, amit a forgatókönyv, a karakter és a többi veled dolgozó ember iránt érzel. De ebben az esetben, nem csak ezeknek tartoztam felelősséggel, hanem mindenkinek, aki személyesen érintett a könyvekben—és ez már egy világot átívelő dolog. Ez egy őrült fogalom. Vannak bizonyos dolgok a Twilight-ban . . . Amennyire büszke vagyok rá és kedvelem, úgy érzem , hogy talán túl sokat adtam magamból a karakterhez. Úgy érzem most már tényleg ismerem Bellát. De a legtöbb olvasó is ismeri Bellát, hiszen ez egy első személyben megírt, narratív sztori. Ő olyan, mint egy ütőér és mindenki rajta keresztül éli meg a történetet. Minden lány, aki rajongója, úgy érzi magába zárhatja a személyét. Én meg: “Hogy az ördögbe fogok mindenkinek megfelelni ? Ez lehetetlen!” De eldöntöttem, hogyha mindig pofátlanul őszinte maradsz, akkor semmit sem kell szégyellned.
Folyt.köv.
0 komment:
Megjegyzés küldése