Miközben beszél világossá válik számomra, hogy ő nem az a fajta médiaéhes színésznőcske, aki egy kis önrosszallással próbálja jobb fényben feltüntetni magát az interjú érdekében. Kristen-nek tulajdonképpen döbbenetesen alapos rálátása van a munkájára és úgy átlagban a színészetre, talán ennek köszönhetően tudja nagyon jól, hogyan ne váljon olyan emberré, aki nem akar lenni. “Nem akarom kétségbe vonni az emberek egyéniségét, de szerintem nagyjából mindenki ugyan olyan. Az emberek nagyon hasonlók. Ha elég jó a képzelőerőd, olyan dolgokat élhetsz át, amiket valójában meg sem tettél. Ez a színészet.”
Professzionális szakmájának efféle nézete jobban tükrözi most őt, mint újoncként tett nyilatkozatai. Mindössze 13 évesen egy magazinnak azt mondta a színészet annyit jelent, mint “hazugságban élni”.
“Fiatalabb koromban mindig próbáltam egyszerűen hangzani. Akkoriban annyira tudatosan és kétségbeesetten próbálkoztam nem totál baromnak tűnni. Ez mostanra teljesen eltűnt. Valószínű szülői befolyás miatt történt.”
Kristen szülei a filmiparban dolgoznak, mint visszafogott, fizikai munkát végző liberális háttérmunkások. “Az otthoniak halálra piszkálnak amiatt, hogy ilyen könnyen sikerült,” ismeri el Kristen. “Apám erre azt mondaná, ‘Menj, ülj csak be a trailer-edbe, gyakorold a szövegedet és hazudj a megélhetésért.’ Valami ilyesmit mondogattam gyerekként. De ne aggódj, most már sokkal igényesebb nézőpontjaim vannak a színészetről.”
Őszintén szólva boldog emberként hajóztam volna az élet hullámain anélkül is, hogy akár egy percre is kiálljam a Alkonyat mániát. Mint látjátok az élőhalottak nem az én asztalom. De mint lenni szokott, mindegyik részt végigültem, némelyiket kevesebb örömmel, de ezt inkább az unokahúgomnak találták ki, sem mint nekem. Már ha lenne egy 14 éves unokahúgom, aki az önmegtartóztató erotikára bukik. Mint Kristen is elismeri, “az Alkonyat a fiatal, ártatlan leánykák füvescigije”. Kristen, karrierjének következő lépéseit emlegetve több, mint boldognak tűnik, hogy új lapot kezdhet.
Jack Kerouac On the Road adaptációjának bemutatója következő év januárjára van betervezve, melyben Kristen a gyönyörű, éles nyelvű Marylou szerepét fogja alakítani. Habár ez egy teljesen eltérő lüktetésű irodalmi mű Meyer Alkonyatától, azért meglehetősen nagy rajongói bázissal bír. Arról nem is beszélve, hogy ez a modern amerikai irodalom egyik legjelentősebb fejlődését elindító műve. Szóval igazán ”kis semmiség” az egész.
“Ez óriási dolog a számomra. Az összes színész nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél komolyabban vegye ennek a különleges munkának a vizuális beteljesülését. De mind ismertük a dörgést; Walter [Salles, a film rendezője] megkövetelte. Volt egy 4 hetes meghallgatási időszak, afféle beatnik tábor – elcsépelten hangzik, de fantasztikus volt. Táncoltunk és zenét hallgattunk és vagy százszor meg kellett néznünk a Shadows-t. Aztán jöttek hozzánk Kerouac önéletrajz írók és Marylou lánya – vagy legalábbis LuAnne Henderson [aki alapján Marylou karaktere alapszik] lánya – is eltöltött velünk egy kis időt és remek bepillantást kaptunk jónéhány dolgoba.” Kristen már ezelőtt is szerette a könyvet? “Ez volt a legelső kedvenc könyvem.”
Kristen a korai tiniéveiben úgy döntött, hogy otthagyja az iskolát és inkább magántanuló lesz, mivel túl sokat dolgozott és mert nem érezte, hogy ezt az iskolai rendszer támogatná. “Az iskolában kezdtek kényelmetlenné válni a dolgok. Kissé feszélyezetten éreztem magam a színészet miatt az osztálytársaimmal szemben, de aztán a tanárokkal is gondjaim lettek. Nem akartak plusz munkát belém fektetni vagy összeállítani az anyagot, amivel fel tudtam volna zárkózni. Így megbuktattak. A tanáraim. És nem csak egy, hanem az összes. Némileg kicsit szégyelltem, amit csináltam. Zavarban voltam amiatt, hogy olyan fiatalon túl komoly ambícióim voltak és elképzelni sem tudtam, hogy ez valaha is indok lesz arra, hogy ne menjek iskolába. De aztán ez történt."
Ez jelenleg azt jelenti Kristen számára, hogy Anglia vidékein lovagolgat és nagy karddal fenyegeti Charlize Theron-t. Theron játssza a Gonosz Királynőt a Hófehérkében, mely a híres történet egy gótikus átértelmezése. Kristen-nek formába kellett jönnie és edzenie a szerep kedvéért, amire eddig sem vágyat, sem ösztönzést nem érzett soha. “Sosem kellett edzésekre járnom. Most meg csak egy dobozba összeállított kaját ehetek. De használ. Sokkal energikusabbnak és erősebbnek érzem magam. Hosszú időbe került, mire tiniként rájöttem, hogy én lány vagyok. Akkoriban ezt nem nagyon hittem. Nagyon sokáig úgy néztem ki, mint egy fiú. Most viszont végre nőnek érzem magam.”
A Snow White and the Huntsman Gloucestershire környékén forog, bár Kristen a Nothing Hill-en bérel szállást. A GQ fotózás előtti napon megemlítette, hogy szeretne többet látni Angliából, mivel “a barátom angol”. Mikor ezt ismét felhozom, megáll a vér az ereiben. “Ezt sosem mondtam volna el, ha tudom, hogy te fogsz meginterjúvolni.”
Őszintén szólva nem vártam ekkora védekező reakcióra, de nyilvánvaló, hogyha Kristen úgy érzi betörtek a magánszférájába, azon nyomban “Anyatigrissé” változik. Ennek forrása az együtt-vannak-e-vagy-sem Alkonyatbeli partnerével, Robert Pattinson-nal téma, mely Barack Obama születési bizonyítványának eredeténél is több találgatásra adott okot. Számomra meglepő, hogy ez ekkora problémát jelent, tekintve, hogy a bizonyítékok már régóta megtalálhatók a neten – a képek, az elkapott pillanatok, a karácsonyi elrejtőzések... “Igen, tudom, hogy az,” ismeri be. “Az életemből olyan könnyen ki lehet deríteni mindent egy kis guglizással. Szóval srácok, hahó, ez annyira nyilvánvaló!” Hangulata feszült, valószínűleg észrevette mennyi mindent mondott el. “El sem hinnéd, hogy ez mekkora ügy az embereknek. Jönnének az ‘Úristen’ szöveggel, meg hogy úgyis 50-50 az esélye, hogy szakítanak. Mások meg még mindig azt mondanák ‘Látod, én mondtam, hogy nincsenek együtt.”
Kristen tulajdonképpen eléggé képben van a pletykagyárosokról. Úgy tűnik, jobban mint én. Ismeri a neveket: vannak a Robsten pártiak (akik szerint K-Stew és R-Patz együtt van); azán ott vannak a Nonsten-esek (azok a fanok, akik szerint nem) és végül a F***sten-esek (akik állításuk szerint le se tojják az egészet – de valójában nem így van). Megkérdem tőle, ki számára nagy ügy ez? A megzavarodott fanoknak? Neki és Rob-nak? Miért aggódik ennyire?
"Én egyáltalán nem aggódom. Ez is csak egy ”olyan” dolog. Önző vagyok. Védem, ami az enyém. És ami az enyém, azt meg is akarom tartani. Ez egy vicces kis játék, de vékony jégen táncolok vele. Mindig azt mondogatom magamnak, hogy sosem adom ki magamat, mert ezzel semmilyen szolgálatot nem tennék magamnak és értelme sem lenne."
Miután az utolsó Alkonyat film lemegy talán valamennyire könnyebb lesz. "Na ja, talán. Mármint ez most sem egy rémálom, csak nem igazán van ínyemre. Amint férjhez megyek és gyerekem lesz, lefogadom mindenki tudni akarja majd a gyerekem nevét meg minden, én viszont jó darabig nem fogom megmondani. Én így akarom csinálni. Valahogy ki fog derülni, de nem általam. És baromi idegesek lesznek, hogy nem fogom elmondani és folyton Nem-et mondok. Néha elkottyantok dolgokat, de megtanultam, hogy ezzel vigyáznom kell, mert az egész világ figyeli a szavaimat. Valószínűleg ezért is van, hogy úgy tűnhetek az interjúk közben, mint aki kényelmetlenül érzi magát. Beszéltünk arról, hogy eltitkolunk dolgokat és sajnos ebben már jártas vagyok. De örülök, hogy nem vagyok az a fajta színésznőcske, aki mindenkinek kinyílik."
Ha visszamehetne az időben milyen tanácsot adna magának, mielőtt az Alkonyat globális szupersztárrá tenné? "Azt hiszem azt, hogy ne aggódjak annyit mindenen. Ne ostorozzam magam azokért a nagy jelenetekért, amik nem is az enyémek; minden úgy lesz, ahogy lennie kell. És az interjú dolog, beszélni az egész világhoz … Eleinte nem igazán volt az én pályám. Csinálni ezeket a…" Mosolyog és vádlón az ujjára mutat. De csak félig viccel. "Mondasz olyanokat azokról a dolgokról amik a legfontosabbak az életedben és rajtakapnak, hogy nem vagy résen, amire te furán reagálsz és úgy érzed, mindenki utál emiatt. És néha az emberek tényleg utálnak."
Igazán? Úgy érzed utáltak az újságírók? "Eleinte nagyon agresszívak voltam velem szemben. Tudom, hogy így válaszoltak vissza az én kisugárzásomra. Éreztem rajtuk, hogy ez jár az agyukban 'Gyerünk, szállj be a Játékba – ne kéresd magad.' De akkoriban nem tudtam, mi ez és hogyan kell, azt meg a legkevésbé, hogy akarom e. Nem akartam kihívó lenni, éppen csak nem voltam felkészülve az egészre. És azt hiszem az emberek ilyen negatívan reagálták ezt le. Fiatal voltam és óvatlan. Ez pedig feldühítette az embereket. Szélhámosnak tartottak. 'Azt hiszed a fiatalság mentségedre lehet? Szedd össze magad vagy hagyd itt az ipart.' Ezt mondták nekem. De mit szólnának ahhoz, hogy ’Hé, színész vagyok és le se szarom, hogy mi a francot gondolsz! Na ehhez mit szólsz?"
Nevet, rágyújt egy Parliament Light-ra, kifújja és sokkal összeszedettebbnek, elégedettebbnek és nyíltabbnak tűnik, mint egész délelőtt. Hogy hogy érzi magát? "21 éves nő vagyok, aki a GQ-val sörözik. Befutottam."
Professzionális szakmájának efféle nézete jobban tükrözi most őt, mint újoncként tett nyilatkozatai. Mindössze 13 évesen egy magazinnak azt mondta a színészet annyit jelent, mint “hazugságban élni”.
“Fiatalabb koromban mindig próbáltam egyszerűen hangzani. Akkoriban annyira tudatosan és kétségbeesetten próbálkoztam nem totál baromnak tűnni. Ez mostanra teljesen eltűnt. Valószínű szülői befolyás miatt történt.”
Kristen szülei a filmiparban dolgoznak, mint visszafogott, fizikai munkát végző liberális háttérmunkások. “Az otthoniak halálra piszkálnak amiatt, hogy ilyen könnyen sikerült,” ismeri el Kristen. “Apám erre azt mondaná, ‘Menj, ülj csak be a trailer-edbe, gyakorold a szövegedet és hazudj a megélhetésért.’ Valami ilyesmit mondogattam gyerekként. De ne aggódj, most már sokkal igényesebb nézőpontjaim vannak a színészetről.”
(kép: favnia tumblr)
Őszintén szólva boldog emberként hajóztam volna az élet hullámain anélkül is, hogy akár egy percre is kiálljam a Alkonyat mániát. Mint látjátok az élőhalottak nem az én asztalom. De mint lenni szokott, mindegyik részt végigültem, némelyiket kevesebb örömmel, de ezt inkább az unokahúgomnak találták ki, sem mint nekem. Már ha lenne egy 14 éves unokahúgom, aki az önmegtartóztató erotikára bukik. Mint Kristen is elismeri, “az Alkonyat a fiatal, ártatlan leánykák füvescigije”. Kristen, karrierjének következő lépéseit emlegetve több, mint boldognak tűnik, hogy új lapot kezdhet.
Jack Kerouac On the Road adaptációjának bemutatója következő év januárjára van betervezve, melyben Kristen a gyönyörű, éles nyelvű Marylou szerepét fogja alakítani. Habár ez egy teljesen eltérő lüktetésű irodalmi mű Meyer Alkonyatától, azért meglehetősen nagy rajongói bázissal bír. Arról nem is beszélve, hogy ez a modern amerikai irodalom egyik legjelentősebb fejlődését elindító műve. Szóval igazán ”kis semmiség” az egész.
“Ez óriási dolog a számomra. Az összes színész nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél komolyabban vegye ennek a különleges munkának a vizuális beteljesülését. De mind ismertük a dörgést; Walter [Salles, a film rendezője] megkövetelte. Volt egy 4 hetes meghallgatási időszak, afféle beatnik tábor – elcsépelten hangzik, de fantasztikus volt. Táncoltunk és zenét hallgattunk és vagy százszor meg kellett néznünk a Shadows-t. Aztán jöttek hozzánk Kerouac önéletrajz írók és Marylou lánya – vagy legalábbis LuAnne Henderson [aki alapján Marylou karaktere alapszik] lánya – is eltöltött velünk egy kis időt és remek bepillantást kaptunk jónéhány dolgoba.” Kristen már ezelőtt is szerette a könyvet? “Ez volt a legelső kedvenc könyvem.”
Kristen a korai tiniéveiben úgy döntött, hogy otthagyja az iskolát és inkább magántanuló lesz, mivel túl sokat dolgozott és mert nem érezte, hogy ezt az iskolai rendszer támogatná. “Az iskolában kezdtek kényelmetlenné válni a dolgok. Kissé feszélyezetten éreztem magam a színészet miatt az osztálytársaimmal szemben, de aztán a tanárokkal is gondjaim lettek. Nem akartak plusz munkát belém fektetni vagy összeállítani az anyagot, amivel fel tudtam volna zárkózni. Így megbuktattak. A tanáraim. És nem csak egy, hanem az összes. Némileg kicsit szégyelltem, amit csináltam. Zavarban voltam amiatt, hogy olyan fiatalon túl komoly ambícióim voltak és elképzelni sem tudtam, hogy ez valaha is indok lesz arra, hogy ne menjek iskolába. De aztán ez történt."
Ez jelenleg azt jelenti Kristen számára, hogy Anglia vidékein lovagolgat és nagy karddal fenyegeti Charlize Theron-t. Theron játssza a Gonosz Királynőt a Hófehérkében, mely a híres történet egy gótikus átértelmezése. Kristen-nek formába kellett jönnie és edzenie a szerep kedvéért, amire eddig sem vágyat, sem ösztönzést nem érzett soha. “Sosem kellett edzésekre járnom. Most meg csak egy dobozba összeállított kaját ehetek. De használ. Sokkal energikusabbnak és erősebbnek érzem magam. Hosszú időbe került, mire tiniként rájöttem, hogy én lány vagyok. Akkoriban ezt nem nagyon hittem. Nagyon sokáig úgy néztem ki, mint egy fiú. Most viszont végre nőnek érzem magam.”
A Snow White and the Huntsman Gloucestershire környékén forog, bár Kristen a Nothing Hill-en bérel szállást. A GQ fotózás előtti napon megemlítette, hogy szeretne többet látni Angliából, mivel “a barátom angol”. Mikor ezt ismét felhozom, megáll a vér az ereiben. “Ezt sosem mondtam volna el, ha tudom, hogy te fogsz meginterjúvolni.”
Őszintén szólva nem vártam ekkora védekező reakcióra, de nyilvánvaló, hogyha Kristen úgy érzi betörtek a magánszférájába, azon nyomban “Anyatigrissé” változik. Ennek forrása az együtt-vannak-e-vagy-sem Alkonyatbeli partnerével, Robert Pattinson-nal téma, mely Barack Obama születési bizonyítványának eredeténél is több találgatásra adott okot. Számomra meglepő, hogy ez ekkora problémát jelent, tekintve, hogy a bizonyítékok már régóta megtalálhatók a neten – a képek, az elkapott pillanatok, a karácsonyi elrejtőzések... “Igen, tudom, hogy az,” ismeri be. “Az életemből olyan könnyen ki lehet deríteni mindent egy kis guglizással. Szóval srácok, hahó, ez annyira nyilvánvaló!” Hangulata feszült, valószínűleg észrevette mennyi mindent mondott el. “El sem hinnéd, hogy ez mekkora ügy az embereknek. Jönnének az ‘Úristen’ szöveggel, meg hogy úgyis 50-50 az esélye, hogy szakítanak. Mások meg még mindig azt mondanák ‘Látod, én mondtam, hogy nincsenek együtt.”
Kristen tulajdonképpen eléggé képben van a pletykagyárosokról. Úgy tűnik, jobban mint én. Ismeri a neveket: vannak a Robsten pártiak (akik szerint K-Stew és R-Patz együtt van); azán ott vannak a Nonsten-esek (azok a fanok, akik szerint nem) és végül a F***sten-esek (akik állításuk szerint le se tojják az egészet – de valójában nem így van). Megkérdem tőle, ki számára nagy ügy ez? A megzavarodott fanoknak? Neki és Rob-nak? Miért aggódik ennyire?
"Én egyáltalán nem aggódom. Ez is csak egy ”olyan” dolog. Önző vagyok. Védem, ami az enyém. És ami az enyém, azt meg is akarom tartani. Ez egy vicces kis játék, de vékony jégen táncolok vele. Mindig azt mondogatom magamnak, hogy sosem adom ki magamat, mert ezzel semmilyen szolgálatot nem tennék magamnak és értelme sem lenne."
Miután az utolsó Alkonyat film lemegy talán valamennyire könnyebb lesz. "Na ja, talán. Mármint ez most sem egy rémálom, csak nem igazán van ínyemre. Amint férjhez megyek és gyerekem lesz, lefogadom mindenki tudni akarja majd a gyerekem nevét meg minden, én viszont jó darabig nem fogom megmondani. Én így akarom csinálni. Valahogy ki fog derülni, de nem általam. És baromi idegesek lesznek, hogy nem fogom elmondani és folyton Nem-et mondok. Néha elkottyantok dolgokat, de megtanultam, hogy ezzel vigyáznom kell, mert az egész világ figyeli a szavaimat. Valószínűleg ezért is van, hogy úgy tűnhetek az interjúk közben, mint aki kényelmetlenül érzi magát. Beszéltünk arról, hogy eltitkolunk dolgokat és sajnos ebben már jártas vagyok. De örülök, hogy nem vagyok az a fajta színésznőcske, aki mindenkinek kinyílik."
Ha visszamehetne az időben milyen tanácsot adna magának, mielőtt az Alkonyat globális szupersztárrá tenné? "Azt hiszem azt, hogy ne aggódjak annyit mindenen. Ne ostorozzam magam azokért a nagy jelenetekért, amik nem is az enyémek; minden úgy lesz, ahogy lennie kell. És az interjú dolog, beszélni az egész világhoz … Eleinte nem igazán volt az én pályám. Csinálni ezeket a…" Mosolyog és vádlón az ujjára mutat. De csak félig viccel. "Mondasz olyanokat azokról a dolgokról amik a legfontosabbak az életedben és rajtakapnak, hogy nem vagy résen, amire te furán reagálsz és úgy érzed, mindenki utál emiatt. És néha az emberek tényleg utálnak."
Igazán? Úgy érzed utáltak az újságírók? "Eleinte nagyon agresszívak voltam velem szemben. Tudom, hogy így válaszoltak vissza az én kisugárzásomra. Éreztem rajtuk, hogy ez jár az agyukban 'Gyerünk, szállj be a Játékba – ne kéresd magad.' De akkoriban nem tudtam, mi ez és hogyan kell, azt meg a legkevésbé, hogy akarom e. Nem akartam kihívó lenni, éppen csak nem voltam felkészülve az egészre. És azt hiszem az emberek ilyen negatívan reagálták ezt le. Fiatal voltam és óvatlan. Ez pedig feldühítette az embereket. Szélhámosnak tartottak. 'Azt hiszed a fiatalság mentségedre lehet? Szedd össze magad vagy hagyd itt az ipart.' Ezt mondták nekem. De mit szólnának ahhoz, hogy ’Hé, színész vagyok és le se szarom, hogy mi a francot gondolsz! Na ehhez mit szólsz?"
Nevet, rágyújt egy Parliament Light-ra, kifújja és sokkal összeszedettebbnek, elégedettebbnek és nyíltabbnak tűnik, mint egész délelőtt. Hogy hogy érzi magát? "21 éves nő vagyok, aki a GQ-val sörözik. Befutottam."
1 komment:
Köszi az egész cikk lefordítását! Ezer hála!!!! :)
Megjegyzés küldése