- Muszáj elmondanom, hogy baromi jó volt ezt fordítani. Már-már túl könnyen ment, szinte nem is volt benne értelmetlen mondat. Az eredeti interjú egyébként egy kicsit bővebb, viszont angolra csak Kristen idézetei lettek lefordítva, amit őszintén szólva én nem is bánok, nagyon utálom az összekötő szövegeket. Amúgy kérdezhetnék többet a Speak-ről, imádom azt a részt, mikor arról mesél. -
(Egy szakmában dolgozni a szüleivel) "A szüleim tévében és mozikon dolgoznak, gyakran magukkal is vittek, így már gyerekként láttam mindenféle életkorú embereket színészkedni: rögtön megértettem, hogy én is ezt akarom csinálni."
(A forgatási ugratásokról) "Sok az üresjárat, valahogy el kell szórakoztatnom magam!"
(Ha Kirk kapitány visszavinné az időbe hova szeretne menni) "Az1948-as 1950-es évekbe, hogy meghallgathassam az akkori beat generáció blues, jazz és bebop zenéjét."
(Snow White-ról) "Ez egy nagyon eredeti Snow White, egy harcos, aki páncélt is hord!"
(A SWATH parton forgatott jelenetéről) "Ez az a jelenet, ahol végre először mutatnak szabadon, miután megszöktem a Gonosz Királynőtől. Imádom azt a ruhát, csodaszép! Az, hogy rajtam volt sokat segített beleélni magam a karakterbe. Például a nedves anyag súlya segített megérteni azokat a nehézségeket melyekkel a végzete elől való elmeneküléskor kell szembenéznie Hófehérkének. A hajviselet is alapvető jelleme ennek a szerepnek. A hajam rövidebb, többé-kevésbé a vállamig ér, szóval ezek hosszabbítások. A szín sem a sajátom. Mióta színészkedem hordtam a természetes hajszínem, ami világosbarna. De ezzel nincs bajom, érdekes másnak látni magad mikor tükörbe nézel."
(Az általa hordott ruhákról) "Imádok nőies ruhákat viselni, de a hétköznapokban mikor otthon vagyok Los Angeles-ben inkább a kényelmességet választom. Amikor úton vagyok, mint most is, leginkább mindenfélét bepakolok, eseményekre is felkészülve, mert hátha lesz alkalmam felvenni valamelyiket belőle."
(A bepakolásról) "Nagyon rendezett vagyok. Egyszerűen csak kinyitom a szekrényemet és kiválasztom ami kell. De mint láthatod, hiába viszek magammal rengeteg ruhát, többnyire mindig a póló, farmer, tornacipő mellett döntök."
(Hogyan marad formában) "Eredetileg vékony testalkatú vagyok. A családban mindenki ilyen, szóval nem szükséges állandóan edzésre járnom meg diétázni. Annyit tornázom, amennyit a forgatás megkövetel. Most például a Snow White-nál meg se állok: futok, ugrálok, kardozom, lovagolok meg minden ilyesmi dolog! Látod, meg is sérültem! De semmi komoly. Nem vagyok híján a lelkesedésnek. Ha van valami tennivaló, rögtön ott vagyok, hogy 'Gyerünk, mire várunk még? Csináljuk!' Alig várom, hogy belekezdjünk. Ez a hozzáállás segít abban, hogy mindig a csúcson legyek. Szeretek új projektekbe belevágni."
(Következő filmjeiről) "Jelenleg nincs semmi biztos. Ki fogom használni az alkalmat és hazamegyek a családomhoz és pihenek kicsit. Most ez lenne számomra az ideális nyaralás. A munkám miatt körbeutaztam a világot, gyakran azt sem tudtam hol vagyok. Szeretek utazni, de most muszáj újra feltöltenem az elemeimet."
(Milyen színésznőnek tartja magát) "Az a fajta színésznő vagyok, aki mániákusan készül a szerepére. A forgatáson napról napra tudnom kell mit kell csinálnom. Ha improvizálnom kell improvizálok, ha fejből kell tudnom a soraim, betanulom. Vannak olyan forgatókönyvek, amik olyan gyönyörűek, hogy egyszerűen csak úgy el kell ismételni őket, ahogy vannak, mindenféle változtatás nélkül. A pillanatban élek."
(Miért szereti a munkáját) "Minek nyugtalankodni a munka előtt? Szeretem amit csinálok és teljesen ki akarom élvezni. Imádom és ezt mindig el fogom mondani. Kívülről tündérmesének tűnhet és talán valamennyire az is; de nagy elkötelezettséggel és néha áldozatokkal jár. Például imádok aludni, de minden korán kell kelnem, hogy odaérjek a forgatásra. De legyőzöm a lustaságom, felkelek és boldogan megyek dolgozni. Az a fontos, hogy észben tartsam ez is csak ugyanolyan munka, mint bármelyik másik. Egy munka, amelyben lehetőséged van újra felfedezni és kifejezni magad, új élményeket megélni, de de ettől nem leszel másabb vagy különlegesebb. Mindenesetre tudom, hogy szerencsés vagyok, mert ami színészkedés közben történek az felülmúlhatatlan. Néha annyira beszippant a karakter vagy a történet, hogy fennáll a veszélye, hogy elveszel benne. Ugyanez történt velem, mikor a "Speak-et" forgattam. Egy befelé forduló lányt alakítottam, aki úgy dönt, hogy soha többé nem beszél senkihez. A hallgatása is azt mutatja mennyire próbálja védeni magát a többi embertől: az iskolatársaitól, a tanáraitól, még a saját családjától is. A végén nekem is nehéz volt elhagynom kényelmes hallgatást, melyet saját magam teremtettem. A hallgatástól békésebb leszel és a gondolataid is rendezettebbé válnak, ez egy rendkívüli dolog, nehéz megmagyarázni. Az "On the Road-nál" is ilyesfajta érdekes élményem volt, ahol Marylou-t játszom: fizikálisan és mentálisan is felfedeztem a tényleges úton való élet szabadságát. Épp erről beszéltem, ez is a színészet egyik csodája."
(Ha lehetősége lenne rá, mit kívánna) "Anyám, ne kérdezgess kívánságokról! Ha szülinapi torta előtt állok, rajta a meggyújtott gyertyákkal és rámszólnak, hogy kívánjak, teljesen leblokkolok. Gondolkodom: mit is kívánjak?, és semmi nem jut az eszembe. Majd becsukom a szemem, veszek egy mély levegőt és egyszerre előjön a kívánság. Nem tudom megmagyarázni mi történik ilyenkor bennem, de ez van, a lélegzés a kulcs ahhoz, hogy megértsem mi az, ami igazán fontos nekem."
(Kívánna e valamit a munkájával kapcsolatosan) "Minden teljesült, amit valaha kívánhattam. Rengeteg ajánlatot kapok, amik legtöbbször nagyon érdekesek. Tényleg, nem tudom mit kívánhatnék... Nincs semmilyen kifejezett szerep amit eljátszanék vagy rendező, akivel dolgoznék. Csak hagyom, hogy megtörténjenek a dolgok."
0 komment:
Megjegyzés küldése